hjjg

A magas vérnyomás hatása ereink egészségére

A hipertóniának is nevezett magas vérnyomás bár tünet nélkül kezdődik, már ebben a csendes szakaszban megkezdi érkárosító hatását. Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, hogy a magas vérnyomás felismerése és komplex kezelése létfontosságú.

A testünkben található erek fala háromrétegű, feladatuk pedig, hogy elhatárolják a bennük áramló vért a környezettől. A külső réteg az, amely közvetlenül érintkezik a környező szervekkel és szövetekkel, ebben futnak az ér falát ellátó kis erek és idegek. A leginkább rugalmas középső réteget izomrostok alkotják, míg a belső réteg közvetlenül érintkezik a keringő vérrel.

Hogyan hat a magas vérnyomás az ereinkre?

Amikor a magas vérnyomás érkárosító hatásáról beszélünk, az alábbi három fő kórképre gondolunk:  

  • érelmeszesedés (ateroszklerózis)
  • értágulat (aneurizma)
  • az érfal/aorta beszakadása (disszekció)

Érelmeszesedés

Az érelmeszesedés a világszerte vezető halálokként szereplő szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának alapoka. A szervezetben bárhol jelentkezhet, de leggyakrabban a szívet ellátó koszorúerekben, illetve az agyi-, nyaki- és alsó végtagi artériákban fordul elő.

Kialakulásának kezdetén az érbelhártya megsérül, és válaszreakcióként fehérvérsejtek jutnak be az érfalba, teret adva a gyulladásos folyamatoknak. A bejutott fehérvérsejtek koleszterint vesznek fel, úgynevezett habos sejtekké alakulnak. A sérült érfalban sejttörmelékek, kalcium- és koleszterinkristályok, azaz plakkok, meszes lerakódások jelennek meg, amelyek érszűkületeket okozhatnak, akadályozva a vér szabad áramlását.

Mi a magas vérnyomás szerepe az érbelhártya sérülésében? Azzal, hogy emelkedik a vérnyomás, az erek fala nagyobb terhelésnek van kitéve, és a magasabb nyomás addig feszíti az erek falát, mígnem megrepeszti az érbelhártyát.

Az érelmeszesedés előrehaladása

Alapvetően egy lassan kifejlődő folyamatról van szó, amely gyakran csak évtizedek alatt válik jelentőssé, azonban a plakkokon olyan elváltozások (repedés, vérrög, vérömleny) alakulhatnak ki, amelyek szívinfarktushoz, stroke-hoz, trombózishoz vezethetnek. A plakkok előrehaladására hatással van az életkor, a rizikófaktorok, a meglévő betegségek (magas vérnyomás) súlyosbodása. Megfelelő kezeléssel és életmóddal azonban az esetek döntő többségében az érelmeszesedés stabilizálható.

Értágulat

Az artériákon kialakuló tágulatot nevezzük aneurizmának. Az elváltozás leggyakrabban a szervezet fő artériáján, az aortán jön létre. Az aneurizmák lehetnek velünk születettek, vagy szerzettek. Az életünk során kialakult értágulatok létrejöttében jelentős szerepe van a magas vérnyomásnak, hiszen az érfalra gyakorolt emelkedett terhelés meggyengíti annak szerkezetét, így az könnyebben kitágul. Értágulat gyakran alakul ki a már elmeszesedett érszakaszon, annak szövődményeként is.

Az aneurizmák alapvetően tünetmentesek és egyéb kivizsgálás során véletlenül derül fény jelenlétükre. Előfordulhat, hogy egy életen át tünetmentes stádiumban maradnak és nem növekednek, de orvosi ellenőrzésük elengedhetetlen az alábbi, potenciálisan életveszélyes szövődményeik miatt:

  • aneurizma károsodott falának megrepedése: jelentős, sok esetben életveszélyes belső vérzést okoz,
  • vérrögképződés: ezek a rögök a tágult érüregben képződnek, és a belőlük leszakadó darabok elzárhatják az ereket,
  • az aneurizmáknak nyomó és roncsoló hatásuk van a szomszédos szövetekre, szervekre.

Az érfal szakadása

Az érfal legbelső rétegén keletkező szakadást nevezzük disszekciónak. Ez esetben a szakadáson keresztül vér áramlik az érfal rétegei közé. A szakadás az artériák bármelyikén megjelenhet, de előfordulása az aortán a leggyakoribb és a legveszélyesebb. Súlyos esetben a disszekció olyan mértékű lehet, hogy a vérzés az érfal rétegei közül a test üregeibe is betörhet (szívburok, mellüreg, hasüreg), életveszélyes állapotot eredményezve.

Az aorta disszekció egyik legfőbb rizikófaktorának szintén a magas vérnyomás tekinthető, jelentős érfalra kifejtett „nyomóhatása” miatt, ami képes az érfal berepesztésére. Az aneurizmákhoz hasonlóan a disszekció is gyakrabban alakul ki a már elmeszesedett érszakaszokon.

Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *