HRI - HU BLOGOK (1)

Mitől alakulnak ki a szív- és érrendszeri betegségek?

A vezető halálokok között számon tartott szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17,5 millió ember életét követelik világszinten. A legtöbb kardiovaszkuláris betegség oka a vérerek falán lerakódott, főként koleszterinből és mészből álló plakkok megnövekedett mennyisége. A szív- és érrendszeri megbetegedések jellemzően a szívben (koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás érrendszerben (érszűkületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak károsodást.

Kialakulásukban szerepet játszó főbb rizikófaktorok

A kardiovaszkuláris betegségek befolyásolható kockázati tényezői közé sorolható a dohányzás, a stressz, az alkoholizmus, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízás. Csökkenthető rizikófaktorai a magas vérnyomás, a diabétesz és a zsíranyagcsere betegség. Az életkor, a nem és az örökletes tényezők pedig a nem befolyásolható kockázati tényezők között szerepelnek. Jó hír azonban, hogy a fő rizikófaktor, a magas koleszterinszint az egyik leginkább befolyásolható kockázati tényező.

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, de az aneurizma (éren lévő kiboltosulás) vagy a veseelégtelenség előfordulását is. A testtömeg csökkentésével a magas vérnyomás is csökkenthető.

Magas koleszterinszint

A jó koleszterin elengedhetetlen szervezetünk számára, hiszen a sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze, továbbá az érfalak rugalmasságáért is felel. Azonban, ha táplálkozásunkból adódóan normál szintje megemelkedik, az sajnos a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet.

Túlsúly vagy elhízás

A szervezetünkben évek alatt felhalmozott felesleges zsír nem csak a kötőszövetekben, de a belső szervek körül is megjelenik, és ennek figyelem kívül hagyása komoly kardiovaszkuláris problémákat okoz.

Hogyan előzhetők meg a szív- és érrendszeri betegségek?

Életmódunk folyamatában történő megváltoztatásával rengeteget segíthetünk szervezetünk, és így a szív- és érrendszerünk állapotán.

Mellőzzük a dohányzást és a rendszeres alkoholfogyasztást, iktassunk be napi minimum 30 perc testmozgást (séta a közeli parkban, kutyasétáltatás, kocogás, otthoni Pilates stb.) és fogyasszunk rostban gazdag élelmiszereket. Étkezéskor válasszuk a vitaminokban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, tésztákat, a finomított cukrot pedig helyettesítsük természetes édesítőszerekkel (méz, kókuszvirág cukor, agavészirup). Mérsékeljük a zsírfogyasztást, kerüljük a transzzsírokat, főzéshez használjunk olívaolajat, illetve jó minőségű, finomítatlan repce, vagy napraforgóolajat. A cukros üdítőitalok és gyümölcslevek helyett fogyasszunk vizet vagy egyéb cukormentes italokat (tea, frissen facsart gyümölcslevek).

Étrend-kiegészítőkkel a kardiovaszkuláris betegségek ellen

A HRI-vitalion tablettákat elsődlegesen az érrendszer egészségének megőrzésére fejlesztették ki. Az egészséges erek erősek, rugalmasak, átjárhatók, plakkmentes, sima belső érfallal rendelkeznek. A vitalion tabletta összetevői révén segít csökkenteni az érfalakon megtapadt lerakódásokat, kiiktatva így számos kardiovaszkuláris betegség okát. Hozzájárul a vérkeringés javulásához és az érfalak regenerálódásához.

Létfontosságú nyomelem (mangán, cink, vas, réz) tartalma mellett vitaminokat (kalcium, kálium, magnézium, A-vitamint, C-vitamin), valamint növény- és gyümölcskivonatokat (csipkebogyó, bodza, alma, szőlő) tartalmaz. Utóbbiak C-vitamin-tartalma hozzájárul az érfalak rugalmasan tartásához.

HRI - HU BLOGOK

Miért ne hagyjuk abba télen se a sportolást?

Egyszerűen azért ne, mert rengeteg egészségügyi előnye van a hidegben végzett testmozgásnak. Évszaktól függetlenül az állandó sportolás jótékony hatásait nem kell különösebben ecsetelnünk, de vajon végezzük is ezeket a jóllétet, jó közérzetet és egészségi állapotot eredményező, immunrendszert támogató testgyakorlatokat úgy egyáltalán? Hát a téli időszakban?

A téli sportok térnyerésének hála ma már egyre többen ragadnak síbotot, amelyet a síelésen túl túrázásra is használnak. De ugyanennyire népszerű téli sport a hódeszkázás (snowboarding), vagy az örök klasszikus: a korcsolyázás. Sokan pedig a friss és csípősebb téli levegőn is rendszeresen futnak, vagy épp kerékpároznak. Bármelyik szabadtéri mozgásformát is választjuk, jó úton haladunk egészségünk támogatása, izomzatunk erősítése és testalkatunk formálása felé.

Mi mindenre jó a téli, szabadban mozgás?

Bármiféle, rendszeresen végzett sport jót tesz a keringésnek, hiszen szívünk mozgás közben több vért pumpál a különböző sejtekhez, így az immunsejtekhez is, amelyek ezáltal szintén edzettebben lépnek fel a kórokozókkal és baktériumokkal szemben.

Arról is olvashattunk már, hogy a szabadban végzett mozgás kétszer olyan hatékony, mint a benti, edzőteremi formája. A friss, hűvösebb levegő azáltal, hogy jobban serkenti a vérkeringést, felébreszti az életkedvünket, és egész napra aktívan tart, erősíti állóképességünket. A sportnak köztudottan stresszoldó szerepe is van, így egészségügyi szakemberek a stresszkezelés egyik hatásos formájaként tartják számon és ajánlják a mozgást.

A mértékletességre viszont sportoláskor is figyeljünk oda! Hiszen, ha túlzásba visszük a testmozgást, hajszoljuk és kifárasztjuk testünket, akkor épp az ellenkezőjét érjük el vele! A mérsékelt, észszerű, pihenőkkel váltakoztatott testmozgás testre és lélekre egyaránt jótékony hatással van, javítja az alvás minőségét, erősíti szervezetünk védekezőképességét, energiát, erőt és önbizalmat ad.

Mire figyeljünk a téli sportoláskor?

Télen értelemszerűen nagyon fontos a megfelelő öltözet kiválasztása. Az évszakhoz illő, réteges, meleg és kényelmes öltözet roppant fontos ízületeink védelme és a megfázás elkerülése szempontjából. Hidegben való mozgáshoz szerezzünk be nem csúszós talpú futócipőt, bakancsot, thermo nadrágot, sínadrágot, áteresztő, meleg, szél- és vízálló kabátot és természetesen ne feledkezzünk meg a meleg sál, sapka, kesztyű hármasáról sem.

A folyadékpótlás télen is fontos, de sportolás közben vagy után hideg ital helyett válasszuk a langyos, meleg folyadékokat, igazán jól fognak esni testünknek.

Figyeljünk az arcunk, orrunk, kezünk hidratálására is, a hideg ellen mindig védekezzünk hidratáló krémmel is.

Ne féljünk hát a hidegtől, járjunk el télen is rendszeresen sportolni, így sokkal aktívabban és boldogabban „vészeljük át” a sokszor borús, sötét telet!

Ha pedig kuckózásra, pihenésre vágyik a testünk, azt is vegyük észre, hiszen, mint említettük, az egészséges testmozgás feltétele a mozgás és pihenés közti egyensúly megtartása is.

Iktassunk be télen is kisebb napi mozgásokat, legyen az egy rövid séta ebéd után, egy szánkózás a gyerekekkel, vagy bármelyik, számunkra szimpatikus mozgásforma, és meglátjuk, sokkal lendületesebbek leszünk!

photo-1604208485423-f19bc2aaae2d

Kezeld a stresszt! Megéri!

A stressz a modern élet velejárója, azonban nagyon nem mindegy, hogy rövid periódusokban köszön be életünkbe, vagy hosszú ideig áll fenn. Egy vizsgára készülés, vagy közönség előtti szerepléssel járó stressz motiváló, előrevivő lehet, míg egy tartósan fennálló munkahelyi vagy párkapcsolati probléma és annak megküzdésével folytatott harc hosszú távon megemeli a kortizol szintünket és gyengíti immunrendszerünket.

Napjainkban talán már senki nem vitázik azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a huzamosabb ideig fennálló stressz semmi jót nem ígér szervezetünk számára. Ez a stresszel való megküzdési képességünktől függetlenül is így van.

Az sem ismeretlen ma már, hogy az állandósult, krónikussá váló stresszes állapot legyengíti védekező pajzsunkat, immunrendszerünket, így előbb-utóbb fogékonyabbak leszünk a betegségekre.

A stressz folyamatos készenlétben tart bennünket, ami valós vészhelyzet (vadállat támadása, elrablás, túszul ejtés) hiányában is nagyon megterhelő a szervezetünk számára.

Mi mindent okozhat a tartós stressz?

Ide majdnem minden ismertebb betegséget felsorolhatunk, de a leggyakoribbak a következők:

  • Szív és érrendszeri megbetegedések 
  • Magas vérnyomás 
  • Pánikbetegség
  • Pajzsmirigy betegségek 
  • Megnövekedett vércukorszint 
  • Gyomorfekély 
  • Fejfájás, migrén 
  • Ekcéma súlyosbodása 
  • Előrehaladott asztma 
  • Alvászavarok 
  • Irritábilis bélszindróma
  • Daganatos megbetegedések 
  • Autoimmun megbetegedések

Egyéb stresszel járó tünetek:

  • kimerültség
  • emésztési problémák
  • szorongás
  • koncentrációs nehézségek
  • éjszakai fogcsikorgatás
  • izomfeszültség
  • bőr irritáció
  • csökkent libidó

Enyhíthetünk ezen a fennálló, erős lelki és szellemi megterheléssel járó állapoton?

Igen. És nemcsak, hogy enyhíthetünk, de a fenti betegséglista újra elolvasása után döntsük is el, hogy változatunk! Természetesen senki nem várja el tőlünk, hogy egy hónapok, esetleg évek óta fennálló stresszt napok alatt „kezeljünk” és megszüntessünk. Azonban felismerni az állapotot és elkezdeni foglalkozni vele, életmódot váltani, esetleg szakértő segítségét kérni, kötelező, ha a már jelentkező testi tüneteinket vissza szeretnénk fordítani.

Mit tehetünk már most ezért? Próbáljunk néha, akárcsak 10 percre is lelassulni a napi rohamban, végezzünk stresszoldó légzési technikákat, meditációt, esetleg autogén tréninget, töltsünk több időt a természetben, iktassunk be rendszeres testmozgásokat, olyan emberekkel vegyük magunkat körül, akik feltöltenek, akik szeretnek, találjunk egy hobbit, és nem utolsóként, kövessünk egy egészséges étrendet.

A legismertebb stressz elleni vitaminok és ásványi anyagok

A megemelkedett stressz-szint maga után von egy vitamin- és nyomelemhiányos állapotot, amelyet szintén kezelni kell. Közismert stressz elleni vitaminok a B-komplex (B1, B2, B5, B6, B9, B12), a C- és D-vitaminok. Nyomelemek közül a magnézium, a kalcium és a cink bevitelére kell különösen figyelni a stresszesebb időszakokban.

A HRI-Vitalion tabletták hatóanyagainak (alma, szőlőlevél, hibiszkusz, csipkebogyó, narancshéj, bodzavirág, A-vitamin, C-vitamin, vas, cink, mangán, réz) köszönhetően fenntartják az immunrendszer megfelelő működését.

Különösen fontos ellenállóságunk növelése egy olyan periódusban, élethelyzetben, amikor úgy döntünk, hogy a gyors életmódváltás nem opció, amikor bár felismertük, hogy stresszesek vagyunk, de nem tudunk/akarunk még változtatni a kialakult, fizikai és lelki erőnket igénybe vevő állapoton. A tanácsunk mégis az, hogy egészségünket szem előtt tartva mérlegeljünk, és kezdjük el mielőbb csökkenteni a ránk nehezedő stresszt! Megéri!

izomgorcs

5 ok, amiért izomgörcsöd lehet

Rövidebb, hosszabb ideig tartó izomgörcsöt már bizonyára mindannyian tapasztaltunk, de tudjuk, hogy mi váltja ki ezt a görcsös állapotot?  Amikor az izomszövet összehúzódik, és képtelen azonnal elernyedi, az izomgörcsben nyilvánul meg. Amint az izomszövet elernyed, a görcs is megszűnik.